Az útkorlátokat általában rugalmas, félmerev és merev korlátokra osztják. A rugalmas korlátok általában kábelkorlátokra, a merev korlátok általában cementbeton korlátokra, a félmerev korlátok pedig általában gerendakorlátokra vonatkoznak. A gerendakorlátok oszlopokkal rögzített gerendaszerkezetek, amelyek a korlát hajlító deformációjára és feszültségére támaszkodva ellenállnak a járművek ütközéseinek. A gerendakorlátok bizonyos merevséggel és szívóssággal rendelkeznek, és a kereszttartó deformációján keresztül elnyelik az ütközési energiát. Sérült részei könnyen cserélhetők, bizonyos vizuális indukciós hatással rendelkeznek, illeszkednek az útvonal alakjához, és szép megjelenésűek. Közülük a hullámkarton gerendakorlát az utóbbi években a legszélesebb körben használt belföldön és külföldön. A széles választék érdekében.
1. Az útszéli korlátok elhelyezésének alapelvei
Az út menti korlátok főként két típusra oszthatók: töltéskorlátok és akadálykorlátok. Az út menti korlátok minimális telepítési hossza 70 méter. Ha a korlát két szakasza közötti távolság kevesebb, mint 100 méter, célszerű azokat a két szakasz között folyamatosan telepíteni. A kerítéskorlát két feltöltési szakasz közé van közrefogva. A 100 méternél rövidebb munkagödör szakasznak mindkét végén folyamatosnak kell lennie a feltöltési szakaszok korlátjaival. Az út menti korlátok tervezésekor korlátokat kell telepíteni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
A. Azok a szakaszok, ahol az út lejtése i és a töltés magassága h az 1. ábrán satírozott tartományon belül van.
B. Vasutakkal és autópályákkal kereszteződő szakaszok, ahol a járművek olyan szakaszokon borulhatnak fel, ahol a jármű a keresztező vasútra vagy más utakra eshet.
C. Olyan szakaszok, ahol gyorsforgalmi utakon vagy első osztályú gépjárműutakon az útpadka aljától számított 1,0 méteren belül folyók, tavak, tengerek, mocsarak és egyéb vizek találhatók, és ahol a járművek rendkívül veszélyesek lehetnek, ha ezekbe beleesnek.
D. Az autópálya-csomópont bejárati és kijárati rámpáinak háromszög alakú területe, valamint a rámpák kis sugarú íveinek külső oldala.
2. Útkorlátokat kell felszerelni az alábbi helyzetek bármelyikében:
A. Azok a szakaszok, ahol az út lejtése i és a töltés magassága h az 1. ábrán látható szaggatott vonal felett van.
B. Olyan szakaszok, ahol az út lejtése i és a töltésmagasság h 1,0 méteren belül van a padka szélétől gyorsforgalmi utakon vagy első osztályú autóutakon Sanghaji epoxi padló, ha olyan szerkezetek vannak, mint a kapuszerkezetek, segélyhívó telefonok, pillérek vagy felüljárók hídfői.
C. Vasutakkal és autópályákkal párhuzamosan, ahol a járművek betörhetnek a szomszédos vasútvonalakra vagy más autópályákra.
D. Fokozatos szakaszok, ahol az útfelület szélessége változik.
E. Olyan szakaszok, ahol az ív sugara kisebb, mint a minimális sugár.
F. Sebességváltó sávok a szervizterületeken, parkolóhelyeken vagy buszmegállókban, valamint a háromszög alakú területeken belüli szakaszok, ahol a kerítések és korlátok elválasztják és összevonják a forgalmat.
G. Nagy, közepes és kis hidak végei, illetve magasított szerkezetek végei és az úttest közötti kapcsolat.
H. Ahol szükségesnek ítélik korlátok felállítását az elterelőszigeteken és az elválasztószigeteken.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 12.